2014. december 20., szombat

A kis "balerinánk"


Nyár elején kezdett szerveződni a balettcsoport Felcsúton, mindkét lány lelkes volt, mikor a bemutatót megnézték. Úgy alakult, hogy októberben, mikor a tanfolyam elindult, már látszott, Panna a sulis és zeneiskolai elfoglaltságok mellett nem fog ráérni, Vilma viszont nagyon tudatosan és lelkesen készült a feladatra.
Mindannyian ámulunk azóta is, hogy egy ekkora csöppbe hogyan fér ennyi elszántság és tanulni vágyás, ha igazán neki való dologgal találkozik.
Szerencsés balerina alkat, hajékony is, s olyan nagyon jót tesz az apró talpainak!
Szigorú, ám kedves tanárnénije lett, büszkén válaszol névsor olvasáskor, s lesi a tanárnő utasításait.
Az ovis csoportban korban a középmezőnyben van az ő középsősségével, élvonalban a fegyelmével s figyelmével...







Édesapa születésnapja

Idén az adventi koszorú fényeinél vacsorázunk minden este.
November 30-án, advent első vasárnapján gyújtottuk meg az első bordó gyertyát, majd minden hétköznapon egy-egy fehér gyertyával több adja fényét a várakozáshoz. Így 16-án már 17 gyertya lángja égett, a dalt is ennek megfelelően zengjük napról-napra, csak az ad néha vitára okot a gyerekek körében, hogy az Adventi hírnök dalocska melyik versszaka is jön, így, hogy összesen 25 gyertya lesz rajta Szentestéig.
Az alap egy kör-kereszt koszorú, csipkebogyóval, magyal, tiszafa, puszpáng zöldjeivel. Egy szép fametszet alapra tettük a koszorút, s ezen a fán állnak egy-egy bordó gyertya között a hétköznapok fehér gyertyái, követve a fametszet girbe-gurba körvonalát.
Szentestére fényárban úszik majd már az egész nappali.

A családban Szenteste előtt egy jó héttel, Fefe születésnapján égett mégis a legtöbb gyertya, igaz, nem sokáig, mert a tortagyertyák korán halnak... Éppen csak két telefonos fülhúzás hosszig tartott éltük, s jószerivel eggyé váltak a torta csokoládés, pörkölt mogyorós felszínével...


Cselló tanszaki koncert

Két karácsonyi dal Izabella tanárnő kíséretével.
A zongora tanszakon Tánya nénivel a Varázsfuvolát adták elő, abban négykezest alakítottak hárman a kis tanítványok, Panna egy kezével vett részt a mutatványban. Az előadás végi tapsnál végigsorolták a tanítványok sorát, saját nevét hallva győzelem jelet mutatva vigyorgott a feje, a sznpadi viselkedést még gyakorolnia kell...

2014. szeptember 9., kedd

Denevérlesen a Turulnál



















Elmélkedőnk

Nem azért gondolom, hogy matematikai elme, mert hat éves kora előtt örömét leli a szorzótálában és a fejben számolásban, hanem az ebéd közben felmerülő gondolatai miatt.
- Anya! Milyen kár, hogy az örvényt nem lehet felemelni, és közelebbről megfigyelni! Mert ha mondjuk felemelném a kanállal a bögréből, máris elmúlna... Mert nem lenne már hová lefelé mennie, már el is rontanám...

2014. augusztus 27., szerda

Csónakkal a Dinnyési Fertő nyiladékaiban









Gyerekgyík és sünök

Gyerekgyík Matyikézben. A barnaföldes kupacon találták. Hamar szabadlábra helyezték, ő jól járt. Nemúgy, mint zöld, felnőtt társa, aki egy nagy fekete növényládába ragadt... A veteményesben a jó meleg műanyag becsalogathatta, mély volt, nem tudott kimászni, s vesztére talált alul nagyobb lyukakat. A fejét, s teste első harmadát kipréselte rajta, csalogatta a szabad föld, a fű odakint. Első lábait átküzdötte a lyukon, de a hátsó lábai már nem fértek át, s visszaút sem volt... Így találtak rá egy-két nap múlva a gyerekek. Nagyi megpróbálta kivenni, de letörött a farka. Bár ezt ő már akkor nem érzékelte.
Egyes számú kóborsün. Az előtérbe tévedtek a gyorslábű éjszakai jószágok, talán a bejárat mellett pihentetett komucha gomba muslicatelepe vonzotta őket. A kettes számú másnap este nem kapott fellépési lehetőséget a blogon, őt nem fotóztuk, csak babusgattuk, s mulattunk rajta, ahogyan gömbölyödött.

Madárgyűrűzés és röptetés








Felújítunk