2013. október 16., szerda

Mindennapi hőseink



Önállók, megbízhatóak, jókedvűek. A helyükön vannak. A két nagy prücsök.
A suli végeztével megvárják a buszt, majd begyalogolnak.
Legtöbbször cikkcakkban jönnek be a földúton, mint a nyulak. Csak a sebességük más, mint a sünök, körbeszimatolják az útszéleket, kincseket keresve, s lelve, ezzel relaxálva...

Kedden bizony ennyi a csomag, Matyinál ott az úszás-felszerelés is, nem csak a hangszer, s a táska...

Október kellős közepe nem csak azért volt nevezetes nap, mert Nagyapó születésnapjának örültünk, hanem a gyerekek tankönyveinek megérkezését is megéltük végre. Édesapjuk nem kis ráhatásával, végre nem fénymásolatokon dolgoznak majd...

Játszópajtások: Vöri és a kissikló


Kiszaladtam a szeméttel a kukáig, majd ennél jóval nagyobb sebességgel vissza a lakásba a fényképezőgépért.
Kedvenc egyszem macskánk új pajtit talált, s finoman noszogatta a közös játékra. A törékeny kis vizisikló negyed óra játék és cibálás után is teljesen sértetlenül, s sértődés nélkül tekergőzött a macska talpai alatt és körött.




Hamarosan elbújnak mind...

 Vilma rángatott ki a konyhából. Kora délután volt, ketten kint játszottak, ketten még az iskolában tanultak.
" -Találtunk egy nagy hernyót! A pöcegödör fedelén!"
Hogy ő melyik, nem tudom. Nem papmacska, mert annak apró szőrei két-három hete Panna kezeit százával megszúrkálták. Telis-teli volt a két tenyere, s ujjai alig észrevehető szőröcskékkel, mintha apró kaktusztüskék lettek volna. Hiába szedeggetttem ki nagyítóval, egy-egy pamacsban 30-40 tüske volt, s piros, duzzadt, allergiás csomókat hagyott maga után. Harmadnapra gyógyultak be.
Csak megmászatta a kezén a medvelepke hernyóját...
Nem is éjjeli pávaszem szárnyvárományos, hiszen annak a hernyóján is sorakoznak a szemek, belőlük szőrkötegek meredeznek.
Ő egy csupasz, meztelencsiga szerű hernyó volt, színes, nagyon tömör.
Csongor találta, s vigyázta egy darabig. A szilvafa tövében engedtük útjára, a lapulevélről hamar távozott.




Kedvenc szitakötőfélém az acsa,  közülük is a kék-zöld egyedek.

A teraszt söprögetve találtam a téglafalon. Félálomban volt talán, mert igen sokáig türelmesen közreműködött, míg végül Vilma ujjáról hirtelen elrepült...

Az Acsa, s a Csongorkéz, mely őt tartja.










2013. október 14., hétfő

Alma-mánia


Friss, ropogós almák,
ragyogó őszi színek,
vidám, szaladgáló gyerkőcök.

Csendéletek Bognár Sándorék almáskertjének honlapjához...










2013. október 12., szombat

Rövid hétvége a Fánkban...

Elmúlt az az időszak, mikor csak úgy kikérhettük a kölköket az állatkerti hétre. Idén nem is pénteken tanítás után, hanem csak szombaton, tanulás után vágtunk neki az útnak.
A gép aksija már induláskor lemerülve, a mieink a hazaindulásra feltöltődve.







2013. október 11., péntek

Neked mi tetszett legjobban a mai napban?

Csongor indította útjára ezt a családi hagyományt is.
- Anya, neked mi tetszett legjobban a mai napban?
Ő a levezetője minden esetben ennek az esti szertartásnak. Legtöbbször a besötétített szobában, mikor mindannyian ágyba kerültek, s elcsöndesedtek, akkor kérdezi meg.
Nekem szegezi a kérdést, s nem enged kibúvót, az első válaszoló én kell legyek.
A lányok szívesen folytatják rögtön, saját kedves élményeik elmesélésével, a két fiú szeret a végére maradni. A kört Csongor zárja, ehhez is ragaszkodik. De így is illik egy moderátortól...

Ma esti nap-összefoglalónkba mindannyian beleszőttük azt a kedves jelenetet is, ami fáradt, ingerült kis családunkat oldotta vacsora előtt.
Hosszú volt a nap mindannyiunk számára, Matyi színjátszó és könyvtáros szakkörön is volt délután, a leckéjét hazahozta, s a másnapi klarinétórájára is gyakorolni kellett, Pannával is ismételgettük a római-arab számok átírását a csellózás előtt. Mindketten sírvafakadtak a hangszerüket fogva, hogy nem megy, nem sikerül, fáradt vagyok, negyed hatra értünk haza, épp csak ettünk, máris lecke, s utána már csak fürdés-alvás...
Anyjuk is kíméletlen, hajtja őket, tessék gyakorolni, most ez a feladat, majd utána kaptok habfürdős nagykádvizet pancsolni, relaxálni, addig bírjátok ki... tessék elpakolni a hangszert előtte!!!

A hangszertokból, amibe a negyedes gordonkáját helyezte Panna, hirtelen előmászott egy nagytestű, szőrös pók. Nem szokásuk, de jól megijedtek a meglepetéstől, a gyors mozgástól.
-Vigyázz, csellópók! - kiáltotta Matyi.
Erre mind kacagásban törtünk ki. Először értetlenül tekintett körbe rajtunk, mi ebben a röhögséges, annyira ösztönösen keverte zavarában a két szót egybe.

Rögvest elő is jöttek belőlük a cincértábori élmények, ahol egyik kis társuk váltig álította, a csellőpók védett állat, mert kevés van belőle.
Nálunk ugyan nem egy ritka jószág... igaz, sose bántjuk.

2013. október 2., szerda

Almáskerti reklámfotók

Kedves barátaink almafaültetvényének honlapjáhopz készítettem az elmúlt hetekben fényképeket.
Ma kötözést és szüretet is fényképeztem, de ezeket a képeket majd később.
Most csak néhány kedvcsináló, Vilma mennyire örömmel harsogtatta utána itthon a szép gyümölcsöt.








2013. szeptember 22., vasárnap

Őszi oviolimpia

Az első oviolimpián még Matyink és Pannánk vett részt a családból, ez már a második, amin a két kicsi indul.
Csongor lett a Turbó Csigák csapatkapitánya, ami a középsős fiúk - betegségek miatt - kicsiny kis csapatát jelentette.

Négy versenyszám volt, mindenki kapott aranyérmet, s a legjobbak a dobogóra is felállhattak.

Jó móka volt, már most várják a következőt...







Agyagozó szakkör

Jószomszédunk birtokvédelmi árkot ásatott a minap, s a kimarkolt föld a földfeltöltésünket gazdagította.
Jó agyagos, fekete föld.
Már kétszínű gyurma áll rendelkezésére a lurkóknak a kertben köbméterszámra...